vettünk autót tegnap petivel :):):) jajdeboldogvagyok

11 éve jelent meg a peugeot 206-os, én már akkor kinéztem, mindig megcsodáltam, ha láttam egyet-egyet (nem úgy, mint ma... minden 5. autó ilyen... na jó, azért annyi talán nem), és mondtam anyámnak, hogy nekem egyszer ilyenem lesz...

most úgy indultunk a keresésnek, hogy egy kis autót keresünk, lehetőleg azért 1.4-eset, és végül mégiscsak a peugeotnál kötöttünk ki

ma reggel meg is kaptam a jogosítványom, sőt, mi több, át is irattam az autót, aminek holnap reggel veszem át az új papírjait, és holnap reggeltől garázdálkodhatok is vele akár...

ami még egyelőre nem fog megtörténni, először jönnek majd a szombat délutáni gyakorlókörök veszprémben és környékén, aztán, majd ha bátrabb leszek, elmerészkedek messzebbre is, de azt is először csak úgy, hogy mellettem ül valaki, aki megbízható segítség... :)

szóval nyugi

na, tessék vigyázni, levizsgáztam, már csak az okmányirodán múlik, meddig vagytok biztonságban! :D

persze jól megszivattak a vizsgán... az oktatómmal megbeszéltünk a vizsga előtt minden tudnivalót: magyarul, ha valami olyat csinálok, ami miatt bukás jár, akkor vagy kiszállít a vizsgabiztos, és visszavezet az oktató, vagy én vezetek vissza a kiindulási helyre. a lényeg, hogy ha visszamegyünk = bukás.

na én meg persze tökre izgultam, mint mindig, de azért összeszedtem magam, és egészen gördülékenyen mentek a dolgok. pár perc után kezdtem belejönni, és nagyon élveztem, hogy végre egy alkalom, amikor az oktató nem pofázik bele, hogy mit csinálok :)

egyszer csak tök váratlanul odahajol a vizsgabiztos az oktatóhoz, hogy ne menjünk ki a külső körgyűrűre, hanem a belsőn menjünk vissza a céghez. persze meghallottam, és az előzőek szerint 100%-ig biztos voltam benne, hogy kész. vége. megbuktam. nem szóltam egy szót se, mentem arra, amerre irányítottak, de már nem igyekeztem, csak vezettem nekem már minden mindegy alapon, és azon agyaltam, hogyha megérkeztünk, akkor őrjöngeni kezdjek, sírva fakadjak, vagy csak káromkodjak-e egy nagyot...

visszaértünk a céghez, épp nyitottam a szám, hogy megkérdezzem, hol és miért buktam meg, mire a vizsgabiztos közölte velem, hogy "sikerült. gratulálok", erre hirtelen első reakcióként megkérdeztem, hogy "tényleg?? az hogy lehet??" mire persze jól kiröhögött, én meg elmeséltem, hogy milyen tudatban vezettem a vizsga 2. felében....

erre az oktatóm: "ja, bocs, elfelejtettem mondani, hogy ha visszajövünk, az nem csak azt jelentheti, hogy megbuktál, hanem azt is, hogy a vizsgáztató eleget látott, meggyőződött arról, hogy tudsz vezetni, és úgy döntött, lerövidíti az útvonalat"

azt hittem, megverem... nagyon jól tudja, milyen izgulós vagyok, és a legfontosabb infot "elfelejti" megosztani velem. a disznó :D

szóval :D:D:D boldog vagyok

szép volt, jó volt, visszamennék...

kivettem egy szabadnapot, és egy háromnapos hétvégét töltöttünk rovinj közelében barátokkal. szerencsére jó idő volt annak ellenére, amit ígértek

campingben laktunk a tengerparton, voltunk kikötővárosokat nézni, fürödtünk a tengerben, búvárszemüveggel nézegettük a színes halacskákat meg egyéb tengeri herkentyűket (ilyet még sose csináltam, nagyon élveztem), este buliztunk a parton (jött is a campingőrség, hogyha azonnal nem hagyjuk abba, kidobnak minket), hajókáztunk, hazafelé meg beugrottunk rijekába

minden szuper volt, nem írok le minden részletet, mert nincs kedvem :P képek vannak (de csak tájak, sosem fotózok embereket, bocs :P)

végre túlvagyok az elsőn, még 3 ilyen és a szám rendben lesz :P

mindenki tök beparáztatott, hogy ugyan nem fog nagyon fájni, de 2-3 napig ezt meg azt nem lehet csinálni, meg csak aludni leszek képes, mert bekómálok a fájdalomcsillapítóktól stb. stb.

kicsit tényleg bekómáltam, ami nem csoda 3 hatalmas adag érzéstelenítő szuri után, sőt, még kótyagos is lettem kicsit, és még élveztem is a foghúzást. az ég világon semmit nem éreztem, csak láttam, ahogy erőlködik a fogorvos a harapófogóval a számban, a fogam meg recseg-ropog... :D aztán kipottyant az ölembe, az asszisztensnő meg elképedt, hogy milyen durva, egyel több gyökere van a fogamnak, nem csoda, hogy nem akart kijönni csak úgy

el is hoztam, kihipóztam, és most egy zárható tasakban várja még 3 bölcs társát, aztán majd kitalálom, milyen hasznuk lehet a számon kívül (gondoltam, csinálok belőlük nyakláncot, de ez elég morbid ötlet :D)

szóval most várom, hogy begyógyuljon a seb annyira, hogy már ehessek meg ihassak mindent, aztán megyek vissza, és húzatom a következőt, meg a következőt, meg a következőt... ;)

húú, nyaraltam :) igaz, csak egy hétvégét, mert óvatosan kel bánni a kevéske szabadságommal, de igazán nagyon jó volt

már kicsi korom óta vágyam, hogy eljussak a hortobágyra, megnézzem a pusztát, a hidat, a szürkemarhákat, a gémeskutakat, meg mindent, ami oda tartozik. persze mindig mindenki kinevetett, hogy ez miért lenne érdekes, semmi nincs ott, csak puszta meg sík, a hegyek meg a dombok sokkal izgisebbek, de engem valami miatt mindig is érdekelt (talán, mert petőfi úgy írt az alföldről, hogy minden vers után beleszerettem, pedig még nem is láttam...)

na és most! előadtam a hihetetlen vágyamat petinek, aki azt mondta: rendben, ha erre vágysz, akkor elmegyünk :) és el is mentünk kettecskén... :)

péntek este felmentem pestre, mert petiék kisorosziban voltak, eltöltöttünk ott egy szuper estét a srácokkal, aztán szombat reggel onnan indultunk a hortobágyra

kora délután értünk oda, kerestünk szállást. én kempingezni akartam, de a kemping, amit találtunk, nagyon hm hm és drága volt, úgyhogy egy néni kiadó szobáját foglaltuk el. a néni kicsit furcsa volt, úgy nézett ránk, mintha gyanúsak lennénk neki valami miatt, de azért minden rendben volt :)

délután aludtunk egyet, aztán körbesétáltuk egy kicsit a környéket (persze minden nem fért bele az időbe, de amit én akartam, egy kóstolót ebből a világból, azt teljes egészében megkaptam)
még pont a vihar előtt hazaértünk, gyorsan felöltöztünk kicsit melegebbe, aztán elmentünk a hortobágyi csárdába vacsorázni. igazi betyáros csárda, élő cigányzenével (hegedű, bőgő, cimbalom), közben kint veszettül zuhogott az eső, elment néha az áram, szuper volt!

aztán még a néni háza előtt egy-egy sörrel elnézegettük a vihart, ami szép lassan csendesedett, aztán lefeküdtünk, és aludtunk egy hatalmasat

vasárnap délelőtt kimentünk a hortobágy falu melletti mátára, ahonnan lovaskocsival bevittek minket meg még másokat a pusztába és megnézhettük az állatállományt (bivaly, szürkemarha, mangalica, rackajuh, no meg a ménes), volt örkösszekér, egy kis lovasbemutató...

az nagyon tetszett, hogy zötyögünk a lovaskocsival a semmi közepén, és egyszer csak ott egy bivalycsorda... közben akkora szél fújt (nyilván nem volt semmi, ami felfogja), hogy volt, hogy felkapott egy pillanatra és egy fél méterrel arrébb letett, félelmetes volt, hihetetlen módon élveztem!

délben aztán elindultunk vissza kisorosziba, onnan haza veszprémbe...
igazán kihasználtuk ezt a hétvégét azt hiszem! :)

képek is vannak :)